Definíciók

 

Ez itt néhány olyan fontos definíció, mely a későbbiekben gyakran elõfordul.
Más definíciók és fogalmak magyarázata a szövegben, vagy a keretekben található.

Génszelekció
A leginkább elfogadott evolúciós paradigma, miszerint a szelekciós erõk az egyes génekre hatnak (és nem az egyedre vagy csoportra). Egyik leismertebb metaforája szerint (Dawkins) az organizmusok csupán a gének minél sikeresebb továbbörökítését szolgáló "túlélőgépek".

Fitness (rátermettség, W):
A genetikai anyag evolúciós képessége a megõrzõdésre. A génszelekció értelemben jó a fittnesse annak az élõlénynek, mely sok utód létrehozásával génjeit nagy számban sikeresen továbbadja a következõ generációnak. Egyedi fitness alatt általában az életképes utódok létrehozásának sikerességét értik. Az inkluzív fitness rokonszelekciót feltételez, miszerint adott egyed fitnesse a rokonai fitnessétõl is függ, mivel génjeik részben közösek. A rokonok reproduktív sikerét segítve (akár a szaporodásról való lemondás fejében), az egyed fitnesse közvetve nõhet a rokonokban lévõ génmásolatok továbbélésével.

Vagyis: Inkluzív W=  direkt W (egyedi reproduktív siker)+ indirekt W (rokonok sikere).   


Ivartalan (aszexuális) szaporodás (agamogónia)
Ennél a szaporodási formánál nem történik meiózis és rekombináció, az utódegyed a szülõ genomját változatlanul és teljes egészében örökli. Egysejtûeknél jellemzõ a mitotikus osztódás (apomixis) és a bimbózás. Többsejtûeknél pl. bimbózás, vagy spórákkal való szaporodás ilyen,de a növények között is rengeteg a klonálisan (pl indákkal) is szaporodó faj.

Ivaros (szexuális) szaporodás (gamogónia)
Itt mindig meiotikus haploid gamétákkal történik a szaporodás. Ezenkívül rekombináció és crossing over játszódik le az elõdgenomok között a meiózis során a zivarsejtképzõdésnél. Egysejtûeknél a konjugáció az ivaros szaporodási mód (az egyedek aganyagot cserélnek).

A parthenogenezis vagy szûznemzés gamétákkal történik ugyan, de itt nem játszódik le megtermékenyítés és rekombináció, és emiatt aszexuális szaporodási formának tekinthetõ. Számos taxonnál elõfordul idõszakosan. Lehet fakultatív, amikor pl. regionálisan, csak a faj bizonyos populációiban található meg. Ilyen a haplodiploidia a hártyásszárnyúaknál (arrhenotokia, a megtermékenyített, diploid  petébõl nõstény, a haploidból hím kel ki) vagy a pajzstetveknél (teliotokia, a diploid utód hím, a haploid nõstény) is. Lehet obligát is, mikor a populáció minden egyede így szaporodik, de ez általában szezonális, ciklikus, vagy csak a faj bizonyos populációira jellemzõ, és ideiglenes szaporodási mód. Néhány taxonnál viszont (pl a Bdelloidea kerekesférgek, lásd később) több tízmillió éve fennálló szûznemzõ leszármazási vonalakat találtak.

Levéltetveknél a rövid ivaros nemzedéket, amely során a diploid téli, tartós peték keletkeznek, követi egy többnemzedékes szûznemzõ szakasz, mely a tavaszi-nyári szezonban az egyedszám rohamos növekedéséhez vezet. Õsszel aztán újra megjelennek azok az alakok, melyek szexuálisan szaporodva az ivaros téli petét csinálják.

A gynogenezis vagy merospermia (pl. Magyarországon a behurcolt ezüstkárász) a parthenogenezisnek olyan formája, mikor a fejlõdés megindulásához szükséges ugyan a spermium (akár más fajtól), de az csak indukálja a fejlõdést, genomja nem vesz részt az utódgenom kialakításában. Androgenezis (merogónia) során viszont csak a hímivarsejt genomja kerül az utódba, a petesejté eliminálódik.
   
Rekombináció és crossing over:
A haploid gaméták keletkezése során (meiózis) a diploid sejt genetikai anyaga széttöredezik, a két szülõbõl származó homológ kromoszómák anyagot cserélnek, majd az így létrejött vegyes kromoszómák véletlenül kerülnek egyik vagy másik gamétába. Így a létrejött ivarsejtek genetikai variabilitása nagyon magas fokú lesz.

Fertilitás:
Termékenység, adott idõpontban mérhetõ reproduktív potenciál. Fertilis az élõlény, amely termékenyítõképes vagy megtermékenyíthetõ.

Trade-off:
Magyarul cserearány vagy csereviszony. Akkor beszélünk róla, ha egy élőlény olyan döntéssel áll szemben, mikor egyik vagy másik aktivitásba való befektetésrõl kell határoznia. Az egyikbe történõ befektetés a másik rovására történik, hiszen a forrásai végesek.