Okt. 4-6. (péntek-vasárnap) Előtalálkozó

• VII. OpenBioMaps CodeCamp (3. Autumn Coding)
  (Helyszíne: Debreceni Egyetem Evolúciós Állattani Tanszék)
  • Eredmények: összefoglaló letöltése

Okt. 7. (hétfő) openbiomaps nap

• 09:30 Regisztráció
• 10:00 OpenBioMaps fejlesztési stratégia megbeszélés (moderátor: Bán Miklós, Debreceni Egyetem)
• 11:00 OpenBioMaps: Mi történt az elmúlt egy évben, merre megyünk tovább? (Bán Miklós, Debreceni Egyetem)
  Előadás diák letöltése
• 13:30 - 17:30 Kurzusok
  • 13:30 - 14:30 OpenBioMaps adatbázis felhasználói kurzus: Adatfelvitel és lekérdezés (Mocskonyi Zsófia, DINPI)
  • 13:30 - 14:30 OpenBioMaps szerver admin kurzus (Bán Miklós, Debreceni Egyetem)
  • 14:30 - 15:20 OpenBioMaps adatbázis felhasználói kurzus: Adatfelvitel és lekérdezés gyakorlás (Ferenc Attila, BNPI)
  • 15:40 - 17:20 OpenBioMaps projekt admin kurzus (Boné Gábor, Milvus; Bán Miklós, Debreceni Egyetem)
• 17:30 - 18:30 Az OpenBioMaps alapú terepi adatgyűjtő mobil alkalmazás bemutatása és beszélgetés a terepi mobil alkalmazásokról és az OBM app további fejlesztéséről
  Előadás diák letöltése

Okt. 8. (kedd) előadások, tematikus beszélgetések az előadásokhoz kapcsolódóan

• 09:30 Regisztráció
• 09:55 Köszöntő Dr. Kovács Zita (HNP - Igazgató)
• 10:00 Hazai és nemzetközi repozitóriumok és felhő szolgáltatások - és ezek lehetőségei biológiai adatbázisok számára
  Előadások:
  • Holl András (MTA Könyvtár - Informatikai főigazgató-helyettes): Hazai repozitóriumokról, European Open Science Cloud és nemzetközi törekvések
    előadás diák letöltése
  • Ritter Dávid (ELTE - Informatikai Igazgató): Felhőszolgáltatások használati lehetőségei a kutatásban
  Felkért hozzászólások:
  • Moderátor: Bán Miklós (Debreceni Egyetem)
  • Ecsedi Kornél (Debreceni Egyetem, UD INFOPARK Nonprofit Kft.)
  • Szőke Kálmán András (Debreceni Egyetem Könyvtár)
• Hozzászólások tematikája
  Biológiai adatbázisokat is érintő várható fejlődési irányokra hogyan tudunk készülni? Tapasztalatokat meg tudjuk osztani egymással.
  A Debreceni Egyetem egy nagy intézmény, közel 25.000 hallgató és több mint 2.000 oktató-kutatóval, sokféle informatikai szolgáltatással. Mit lehet az egyetem tapasztalataiból tanulni? Milyen együttműködési lehetőségek vannak informatikai téren? Milyen szolgáltatások vannak kifelé amelyek példaként, vagy közvetlenül használhatóak lehetnek a természetvédelem vagy nem egyetemi székhelyű természetvédelmi kutatás számára?
  Milyen infrastruktúrák és szolgáltatások érhetőek el a gyakorlatban és melyek működnek jól, mihez érdemes csatlakozni?
• 10:50 Ökoszisztéma alaptérkép kapcsolódási lehetőségei.
  Előadások:
  • Belényesi Márta (Lechner Tudásközpont): Az Ökoszisztéma alaptérkép - validáció és végeredmény
    Belényesi Márta², Lehoczki Róbert², Pataki Róbert², Petrik Ottó², Maucha Gergely², Tanács Eszter¹, Standovár Tibor³, Pásztor László⁴, Laborczi Annamária⁴, Szatmári Gábor⁴, Molnár Zsolt¹, Bede-Fazekas Ákos^1,6, Kisné Fodor Lívia⁵, Varga Ildikó⁵, Zsembery Zita^{5
    1}MTA Ökológiai Kutatóközpont, Ökológiai és Botanikai Intézet
    ²Lechner Tudásközpont
    ³ELTE Növényrendszertani, Ökológiai és Elméleti Biológiai Tanszék
    ⁴MTA Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani és Agrokémiai Intézet
    ⁵Agrárminisztérium Természetmegőrzési Főosztály
    ⁶MTA Ökológiai Kutatóközpont, "GINOP Ökoszisztémák fenntartható működtetése" Kutatócsoport
    Az Ökoszisztéma alaptérkép a KEHOP-4.3.0-VEKOP-15-2016-00001 számú kiemelt projekt “Nemzeti ökoszisztéma szolgáltatás-térképezés és -értékelés” (NÖSZTÉP) projektelemének keretein belül készült, és az Európai Unió 2020-ig megvalósítandó Biodiverzitás Stratégiájához kapcsolódó egyes kötelezettségek teljesítését hivatott megvalósítani, illetve segíteni. Az alaptérkép elkészítésénél „alulról építkező” térképezési modellt valósult meg, amely egyrészt a valós állapotot minél jobban tükröző, már meglévő tematikus adatbázisokra támaszkodik, a másrészt a távérzékelés módszereire alapozva kiegészíti és pontosítja ezeket. A bázisév 2015/2016, de a felhasznált adatbázisok köre tartalmazza a 2017. évre vonatkozó Sentinel optikai és radar űrfelvételeket is. Az adatokat egységes geometriával (20 méteres raszter) és vetülettel (ETRS1989 LAEA) egy elméleti adatkockába rendeztük, majd abból célirányos, cella alapú lekérdezésekkel (Python alapokon) állítottuk elő az egyes eredmény kategóriákat és így az alaptérképet (GeoTiff formátumban). A térképet tematikus minőségvizsgálatnak vetettük alá, melynek tapasztalatai, eredményei további inputot nyújtottak a végső pontosítások elvégzéséhez.
  Felkért hozzászólások:
  • Bán Miklós (Debreceni Egyetem)
  Kapcsolódó beszélgetés témái:
  • Moderátor: Zsembery Zita
  • Milyen technikai módokon lehet aktívan bekapcsolni a kutató munkába az Ökoszisztéma alaptérképet?
  • Milyen jelenlegi és tervezett adatkapcsolatok vannak?
  • Milyen adatkapcsolatokra lenne még igény?
  • Hogyan lehet hozzájárulni az alaptérkép pontosításához/validálásához?
  • Szükség van-e közösségi támogatásra a projektnek- például egyes erőforrás igényes szolgáltatások tükrözésével?
• 13:20 Citizen science / közösségi tudomány
  Előadások:
  • Bela Györgyi (Szent István Egyetem): Nemzetközi törekvések, EU irányelvek
  • Bakó Botond (BNPI), Váczi Olivér (HOI)>: Vadonleső Program: a hozzáférés lehetőségei a társadalomban rejtőzködő biotikai adatokhoz
    Előadás diák letöltése
  • Szép Tibor (Nyíregyházi Egyetem, Környezettudományi Intézet igazgató): Eredményes "citizen science" - tudomány és "művészet" a célok, módszerek kiválasztása és a megvalósítás során, az MME MMM és MAP programjának tanulságai
  Kapcsolódó beszélgetés témái:
  • Moderátor: Halpern Bálint (MME)
  • A közösségi tudomány azaz „citizen science” programok kiváló kapcsolatot képezhetnek kutatás és természetvédelem között. Ehhez leginkább nyílt adatok, nyílt protokollok, könnyen értelmezhető eredmények és könnyen érthető protokollok kellenek. Vajon mire kell még odafigyelni?
• 14:20 TIR hol tart, hogyan tovább, hogyan lehet vele együttműködni?
  Előadások:
  • Sulyán Péter Gábor (Agrárminisztérium), Bokor Veronika (Agrárminisztérium): A TIR ismertetése és jövőbeli kilátások
    A TIR rövid ismertetése (történet, OKIR integrálás, jogszabályi háttér). Jelenlegi helyzete: hozzáférés, szupport problémák, törzsadatok (taxon) karbantartás gondjai, funkcionalitás és felhasználhatóság, adattartalom, a TIR biotikai adat formátuma. A BÁRKA (Biotikai Árnyék Központi Adatbázis) célja, működése, szerkezete és filozófiája. TIR védett értékek nyilvántartása, jelenlegi kapcsolatok és jövőbeni kapcsolódási pontok a biotikai adatokhoz TIR-en belül és a BÁRKA-n keresztül, tervezett interfész fejlesztés (?). A TIR jövője, az OKIRKapu projektre és az OKIR fenntartási időszak közelgő végére való tekintettel. Fejlesztési/adathozzáférési igények és lehetőségek. Hatósági és közönségszolgálati publikálási tervek.
  Kapcsolódó beszélgetés témái:
  • Együttműködések a TIRrel. Hogyan tudná támogatni az állami központi adatbázis a nem állami szerveződésű természetvédelmi törekvéseket?
    Hogyan lehet kutatói vagy civil szférából támogatni a TIR működését?
• 15:20 Mire Jó az adat?
  Előadások:
  • Szép Tibor (Nyíregyházi Egyetem, Környezettudományi Intézet igazgató): Integrált populáció vizsgálatok szükségessége/lehetőségei a folyamatok feltárása és értelmezése érdekében
  • Végvári Zsolt (ÖK Duna-kutató, Intézet igazgató): Szalakóta adatok elemzése
  • Fülöp Attila (Debreceni Egyetem): Éves túlélés és populációméret becslése: esettanulmány mezei verebeken.
  • Lengyel Szabolcs (DKI Tisza-kutató Csoport)
  • Gáborik Ákos (DDNPI, Zoológiai referens): A bizonyíték alapú természetvédelem sikerei ...
  Felkért hozzászólások:
  • Lengyel Szabolcs (DKI Tisza-kutató Csoport)
  • Magos Gábor (BNPI, Őrszolgálat vezető)
  • Baranyai Zsolt (DINPI, Természetmegőrzési osztályvezető)
  • Szentirmai István (ÖNPI, Természetmegőrzési osztályvezető)
  • Takács Gábor (FHNPI, Természetmegőrzési szakreferens)
  • Szabó Gyula (HNP, Természetmegőrzési osztályvezető)
  Kapcsolódó beszélgetés témái:
  • Moderátorok: Lengyel Szabolcs (DKI Tisza-kutató Csoport), Szentirmai István (ÖNPI, Természetmegőrzési osztályvezető)
  • Milyen populációs változások várhatóak a jelenleg rendelkezésünkre álló előfordulási adatok és környezeti paraméterek alapján? Milyen populációs változásokra számíthatunk egyes környezeti paraméterek megváltoztatásának hatására? Milyen adatokra és milyen adat-struktúrákra lenne szükség ahhoz, hogy az ilyen jellegű elemzések rutinszerűen elvégezhetőek legyenek a biotikai adatbázisok alapján?
  • Bizonyíték alapú természetvédelem: példák, amikor az adat hiány miatt veszett valamely ügy és amikor az adatnak köszönhetően nyert ügyek lettek. Hogyan kell úgy adatot gyűjteni és rendszerezni, hogy az ilyen helyzetben jól használható legyen? Melyek a természetvédelmi adatgyűjtés jelenlegi koncepciói és mire lenne igény még?
  • Az adatgazdák szerepe a természetvédelmi adatkezelésben. Egy nem létező szakma szakember igénye. Kutatói és hatósági munka informatikai átlátása és támogatása. Lesz-e lehetőség ilyen szakemberek alkalmazására a természetvédelemben?

Okt. 9. (szerda) előadások, tematikus beszélgetések az előadásokhoz kapcsolódóan

• 09:00 Nyitott és zárt adatbázisok közötti adatmozgások
  Előadások:
  • Halpern Bálint (MME): Országos Kétéltű- és Hüllőtérképezési Program bemutatása
    Szerzők: Halpern Bálint, Babocsay Gergely, Kovács Tibor, Vörös Judit
    Kivonat: A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Országos Kétéltű- és Hüllőtérképezés Programját segítő honlapot 2011-ben indítottuk el a herpterkep.mme.hu címen, ezért "Herptérkép" néven vonult be a köztudatba. A honlap elsődleges célja a kétéltű- és hüllőfajokal kapcsolatos észlelési adatok gyűjtése, de az évek során az élőlényekkel kapcsolatos szemléletformálásnak is fontos eszközévé vált. A program ismertségét növelendő kezdtünk bele 2012-ben az Év Hüllője - Év kétéltűje kampányokba például. 2017-ben próbáltunk haladni a korszellemmel és elkészítettük a honlaphoz kapcsolódó Androidos alkalmazást. A honlapra nem csak laikus felhasználók adatai kerültek fel, hanem együttműködés részeként több nemzeti parkkal van rendszeres adatcsere a témában. Mai napig összesen 61.000 észlelési adat érkezett az adatbázisunkba 1010 aktív felhasználótól.
  • Selmeczi Kovács Ádám (DINPI): birding.hu
  Felkért hozzászólások:
  • Moderátor: Bérces Sándor (DINPI)
  • Bán Miklós (Debreceni Egyetem): Adatcsere a Flóraatlasz adatbázis és Nemzeti Parki adatbázisok között
  • Nagy Károly (MME)
  Kapcsolódó beszélgetés témái:
  • Milyen problémái vannak zárt adatoknak nyitott adatbázisokba kerülésével? Milyen megoldások lehetnek erre?
    • Metaadatok létrehozása és megosztása. Metaadat csere, metaadat interfészek.
    • Adattartalom butítása és permanens azonosítók használata az eredeti adatbázisban.
  • Civil adatbázisok és állami adatbázisok közötti adatcsere, különös tekintettel az adat interfészekre és a publikus metaadatokra. Mindkét irányba történnek adatáramlások, de ezek minden esetben problémásak, egyrészt a szerzői jogi problémák miatt, másrészt az adat-féltés adat-kiszivárgás elkerülése miatt. Hogyan lehetne ezt jól kezelni? Mivel lehetne segíteni az ilyen együttműködéseket? Lehet-e ajánlásokat tenni eddigi jó példák alapján? Mire lenne igény?
• 10:00 Nemzetközi szinten működő hazai adatbázisok
  Előadások:
  • Deák Balázs (Debreceni Egyetem): Kurgán adatbázis
    Előadás diák letöltése
  • Mizsei Edvárd (DKI Tisza-kutató Csoport): Vipera adatbázis - IUCN adatok előkészítése...
  • Sramkó Gábor (Debreceni Egyetem, MTA Lendület Evolúciós Filogenomikai Kutatócsoport): A Debreceni DNS-Bank (Sramkó Gábor, Takács Attila, Molnár V. Attila)
  Kapcsolódó beszélgetés témái:
  • Nemzetközi sztenderdek használata. Hogyan lehet itthonról nemzetközi adatgyűjtést koordinálni. Itthoni és külföldi jogi problémák?
  • Milyen problémái vannak a távoli vidékekről adatot gyűjtő adatbázisoknak? Mire lenne szükségük, hogy jobban tudjanak működni?
  • Milyen pozitív tapasztalataik vannak és milyen kudarcaik?
• 11:10 Nyílt háttéradatok és adatbázisok
  Előadások:
  • Kolesár András (Lechner Nonprofit Kft): Hogyan működik az OpenStreetMap
    Mit tartalmaz a közösségi globális téradatbázis? Hogyan bővíthető szabadon tetszőleges szempontok szerinti adatokkal? Hogyan lesz a téradatból térkép? Miképpen építhető be saját weboldalba, mobil alkalmazásba, online szolgáltatásba?
  • Ferenc Attila (BNPI): OpenStreetMap szolgáltatás létrehozása OpenBioMaps szervereken
    Előadás diák letöltése
  Felkért hozzászólások:
  • Sulyán Péter Gábor (Agrárminisztérium)
  • Bán Miklós (Debreceni Egyetem)
  Kapcsolódó beszélgetés témái:
  • Moderátor: Takács Gábor (FHNPI)
  • Open-access háttértáblák létrehozása (pl. faj listák), szolgáltatása és a hozzájuk kapcsolódó ajánlások megfogalmazása.
  • Nyílt alaptérkép szolgáltatások: Gyűjtőhelyek, kataszter térképek, ... Hol és hogyan lehet ilyeneket a legszélesebb nyílt, közösségi alapokon létrehozni?
• 12:10 Zárszó, konklúziók